A gyermekvédelmi jelzőrendszert értékelték

A kispesti gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer 2021. évi működését értékelték a szakemberek a Forrásházban.
Köszöntőjében Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) vezetője visszaemlékezve a mögöttünk álló két esztendőre elmondta: míg 2020-ban a váratlanul és sokkolóan berobbanó járvány szervezési nehézségeket okozott, addig az első pánik után tavaly már felkészültebben, tapasztaltabban végezték munkájukat. Ennek is volt köszönhető, hogy az adódó nehézségek, a betegségek és a munkaerőhiány ellenére a munka nem állt meg, folyamatos volt az intézmények működése. Kommunikációs szempontból volt igazán bonyolult a napi munka az online térben, de a jó munkakapcsolatoknak köszönhetően a felvetődött problémákra órákon belül szinte minden esetben találtak közös megoldást – hangsúlyozta.

Vinczek György, a szociális területért felelős alpolgármester bevezetőjében arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer résztvevői ezekben az éves összegzésekben akár feladatterveket is megfogalmazhatnak a képviselő-testület felé a legégetőbb problémákról. Tavaly és tavalyelőtt a legnagyobb nehézséget a járvánnyal való megbirkózás okozta, de hogy a szociális szolgáltatások nem álltak le, az többek között annak is köszönhető, hogy az ellátórendszer különböző szereplői állandó kapcsolatban vannak egymással, folyamatosan megbeszélik a felvetődő problémákat, és képesek közösen reagálni, vagy megoldásokat keresni ezekre – emelte ki. Az alpolgármester a megoldandó feladatok közül kiemelte a minden szakterületen (óvodákban, iskolákban, szociális ágazatban, egészségügyben) szorongató szakemberhiányt. Fontosnak nevezte, hogy legyenek szakmai megoldások, válaszok többek között a gyermekétkeztetés korszerűsítésére, az élelmiszerbank szolgáltatásainak bővítésére, a hátrányos helyzetűek, a tanulási nehézségekkel küzdők, az SNI-s gyerekek felzárkóztatására, az esélyteremtő programokra, a civil társadalom tevékenységének támogatására, a pandémia okozta lelki károk és elszenvedett gazdasági hátrányok személyes és családi feldolgozására.

Dr. Király Beatrix, a XIX. kerületi Kormányhivatal vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a kormányhivatal nem zárt be a veszélyhelyzet alatt, majd bemutatta új munkatársukat, dr. Horváth Zsuzsannát, a Hatósági osztály vezetőjét, aki többek között a szociális ellátás, a családtámogatások változásairól, az óvodai beiratkozás alóli felmentés feltételeiről tájékoztatta röviden a résztvevőket.

Friedrich Gábor, a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője arról beszélt, hogy vírusmentes időszakban ezekre a megbeszélésekre meghívást kapnak mindazok a szakemberek – iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnők, gyermekorvosok, a szociális és gyermekjóléti intézmények, az önkormányzat és a kormányhivatal képviselői –, akik részt vállalnak a kerületi gyermekvédelmi munkában, és napi tevékenységük összekapcsolódik a Kispesten élő családokkal, gyermekekkel és fiatalokkal, ám most ők csak kisebb létszámban vannak jelen. Elmondta azt is, hogy míg korábban a gyermekvédelmi jelzőrendszerben a legtöbb jelzés a köznevelési intézményekből érkezett, tavaly a rendőrségtől – vélhetően a járvány miatt is. A jelzőrendszer harmadik legaktívabb és legstabilabb tagjai továbbra is a védőnők. De rendkívül aktívak voltak a pandémia alatt a lakóközösségek tagjai is, sokszor futott be jelzés a lakosságtól elhanyagolt, magára hagyott gyerekekről, gyerekközösségek hangoskodásáról, zavaró viselkedéséről is. Friedrich Gábor beszámolt arról is, hogy a látványosan csökkenő kispesti lélekszám ellenére – a korábbi 63 ezerről 59 ezer körülire apadt, és a 10 ezernél több 18 év alatti száma is ma már 9500 körül van – nem csökkent a hozzájuk beérkezett esetek száma. Komoly fejtörést okoz, és külön felkészülést igényel az a jelenség is, hogy megnövekedett az ellátórendszerhez segítségért fordulók agressziója, szinte mindennaposak a szóbeli fenyegetések, amelyek elsősorban az adminisztrációs feladatokat ellátó kollégákon csapódnak le. Ez sem kedvez a szinte megoldhatatlan szakemberhiánynak – mondta. Hiába támogatná az önkormányzat, hogy 9 iskolai szociális munkást alkalmazhatnának, de csak négy helyet tudtak eddig betölteni, és ugyanígy csak 4 esetmenedzser dolgozik a 9 helyett a kerületben – foglalta össze tapasztalataikat.

A Külső-Pesti-Tankerületet (XVIII., XIX., XX. kerületek) képviselő Nagyné Koczog Tünde arról számolt be, hogy a Bolyai iskola mellett hamarosan a XVIII. kerületben a Kondor Béla általános iskolában is lesz majd egy osztály autista gyerekeknek, amely a felső tagozatra készíti fel a kisgyerekeket. Az előkészítés, az osztályterem kiválasztása, berendezése sok figyelmet igényel, hiszen speciális igényeket kell kielégíteni majd az oktatás során.

Erdélyi Bettina területi vezető védőnő számokkal is alátámasztotta Kispest egyik legnagyobb gondját, hogy az utóbbi években kevés kisgyermek születik. Volt időszak, amikor jóval ötszáz fölött volt az évente megszületett kisgyermekek száma, de 2020-ban csupán 474, míg 2021-ben 486 kisgyerek született. Ennek volt köszönhető, hogy két védőnői körzetet most megszüntettek. Évek óta 30 kisbaba látja meg koraszülöttként a napvilágot, 4 csecsemőt kívánt otthon tervezetten világra hozni az édesanyja, 7 kisbaba jött 24. hét előtt, 3 kisgyermeket veszítettünk el 0-6 év között és egy fiatalt halt meg közlekedési balesettben 7-18 év között – sorolt néhány statisztikai adatot.

Blázy Krisztina, a Humánszolgáltatási és Szociális Iroda vezetője és munkatársa Kanizsainé Kohári Krisztina röviden szóltak az iroda munkájáról, bemutatták új kollégáikat, Stéger Rebekát és Hatvani Zsoltot, és jelezték, hogy hamarosan sor kerül majd a szociális kerekasztal összehívására és a kerületi szociális koncepció felülvizsgálatára is.

A házigazdák nevében, Sárkány-Balogh Csilla, a Forrásház Gondozási Központ szakmai vezetője arról panaszkodott, hogy bár tíz esztendeje működik az intézmény, de még mindig nem tudja mindenki, hogy a Forrásház különböző helyiségeiben, emeletein és földszintjén a szociális és egészségügyi ellátás különböző kerületi egységei kapnak helyet. Így például a kerületi védőnők egy része, a Kispesti Egészségügyi Intézet három osztálya, a szociális foglalkoztatás, a KÉZMŰ Kft. 40 dolgozójának munkahelye, működik a népkonyha és a Forrásház alaptevékenysége, a közösségi és nappali ellátás. A szakmai vezető örömmel számolt be arról is, hogy egyre népszerűbb az intézmény, már van várólista a különböző ellátási formákra. Ez is mutatja, hogy lassan, de megtörtént az a szemléletváltás, amely nem szégyenként tekint az ilyen és hasonló intézményekre, hanem fontosnak tartja a prevenciót – hangsúlyozta.

Varga Attila, a lakhatásért is felelős alpolgármester elismeréssel szólt az ellátórendszer valamennyi egységének tevékenységéről. Külön beszélt arról a lehetőségről, hogy az önkormányzat által biztosított lakásba kerülhetnek azok a rászoruló kispestiek, akik a Családok Átmeneti Otthonában eltöltött idő alatt bizonyítják rátermettségüket az önálló életre. Sajnos ez a lakhatási program tavaly a járvány miatt megrekedt, de a kiemelt lakhatási krízisügyeket ebben az időszakban is igyekeztek kezelni, ám megfelelő állapotú ingatlan hiányában sajnos nem tudnak minden rászorulón segíteni – mondta az alpolgármester.

Köszöntőjében Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) vezetője visszaemlékezve a mögöttünk álló két esztendőre elmondta: míg 2020-ban a váratlanul és sokkolóan berobbanó járvány szervezési nehézségeket okozott, addig az első pánik után tavaly már felkészültebben, tapasztaltabban végezték munkájukat. Ennek is volt köszönhető, hogy az adódó nehézségek, a betegségek és a munkaerőhiány ellenére a munka nem állt meg, folyamatos volt az intézmények működése. Kommunikációs szempontból volt igazán bonyolult a napi munka az online térben, de a jó munkakapcsolatoknak köszönhetően a felvetődött problémákra órákon belül szinte minden esetben találtak közös megoldást – hangsúlyozta.

Vinczek György, a szociális területért felelős alpolgármester bevezetőjében arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer résztvevői ezekben az éves összegzésekben akár feladatterveket is megfogalmazhatnak a képviselő-testület felé a legégetőbb problémákról. Tavaly és tavalyelőtt a legnagyobb nehézséget a járvánnyal való megbirkózás okozta, de hogy a szociális szolgáltatások nem álltak le, az többek között annak is köszönhető, hogy az ellátórendszer különböző szereplői állandó kapcsolatban vannak egymással, folyamatosan megbeszélik a felvetődő problémákat, és képesek közösen reagálni, vagy megoldásokat keresni ezekre – emelte ki. Az alpolgármester a megoldandó feladatok közül kiemelte a minden szakterületen (óvodákban, iskolákban, szociális ágazatban, egészségügyben) szorongató szakemberhiányt. Fontosnak nevezte, hogy legyenek szakmai megoldások, válaszok többek között a gyermekétkeztetés korszerűsítésére, az élelmiszerbank szolgáltatásainak bővítésére, a hátrányos helyzetűek, a tanulási nehézségekkel küzdők, az SNI-s gyerekek felzárkóztatására, az esélyteremtő programokra, a civil társadalom tevékenységének támogatására, a pandémia okozta lelki károk és elszenvedett gazdasági hátrányok személyes és családi feldolgozására.

Dr. Király Beatrix, a XIX. kerületi Kormányhivatal vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a kormányhivatal nem zárt be a veszélyhelyzet alatt, majd bemutatta új munkatársukat, dr. Horváth Zsuzsannát, a Hatósági osztály vezetőjét, aki többek között a szociális ellátás, a családtámogatások változásairól, az óvodai beiratkozás alóli felmentés feltételeiről tájékoztatta röviden a résztvevőket.

Friedrich Gábor, a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője arról beszélt, hogy vírusmentes időszakban ezekre a megbeszélésekre meghívást kapnak mindazok a szakemberek – iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnők, gyermekorvosok, a szociális és gyermekjóléti intézmények, az önkormányzat és a kormányhivatal képviselői –, akik részt vállalnak a kerületi gyermekvédelmi munkában, és napi tevékenységük összekapcsolódik a Kispesten élő családokkal, gyermekekkel és fiatalokkal, ám most ők csak kisebb létszámban vannak jelen. Elmondta azt is, hogy míg korábban a gyermekvédelmi jelzőrendszerben a legtöbb jelzés a köznevelési intézményekből érkezett, tavaly a rendőrségtől – vélhetően a járvány miatt is. A jelzőrendszer harmadik legaktívabb és legstabilabb tagjai továbbra is a védőnők. De rendkívül aktívak voltak a pandémia alatt a lakóközösségek tagjai is, sokszor futott be jelzés a lakosságtól elhanyagolt, magára hagyott gyerekekről, gyerekközösségek hangoskodásáról, zavaró viselkedéséről is. Friedrich Gábor beszámolt arról is, hogy a látványosan csökkenő kispesti lélekszám ellenére – a korábbi 63 ezerről 59 ezer körülire apadt, és a 10 ezernél több 18 év alatti száma is ma már 9500 körül van – nem csökkent a hozzájuk beérkezett esetek száma. Komoly fejtörést okoz, és külön felkészülést igényel az a jelenség is, hogy megnövekedett az ellátórendszerhez segítségért fordulók agressziója, szinte mindennaposak a szóbeli fenyegetések, amelyek elsősorban az adminisztrációs feladatokat ellátó kollégákon csapódnak le. Ez sem kedvez a szinte megoldhatatlan szakemberhiánynak – mondta. Hiába támogatná az önkormányzat, hogy 9 iskolai szociális munkást alkalmazhatnának, de csak négy helyet tudtak eddig betölteni, és ugyanígy csak 4 esetmenedzser dolgozik a 9 helyett a kerületben – foglalta össze tapasztalataikat.

A Külső-Pesti-Tankerületet (XVIII., XIX., XX. kerületek) képviselő Nagyné Koczó Tünde arról számolt be, hogy a Bolyai iskola mellett hamarosan a XVIII. kerületben a Kondor Béla általános iskolában is lesz majd egy osztály autista gyerekeknek, amely a felső tagozatra készíti fel a kisgyerekeket. Az előkészítés, az osztályterem kiválasztása, berendezése sok figyelmet igényel, hiszen speciális igényeket kell kielégíteni majd az oktatás során.

Erdélyi Bettina területi vezető védőnő számokkal is alátámasztotta Kispest egyik legnagyobb gondját, hogy az utóbbi években kevés kisgyermek születik. Volt időszak, amikor jóval ötszáz fölött volt az évente megszületett kisgyermekek száma, de 2020-ban csupán 474, míg 2021-ben 486 kisgyerek született. Ennek volt köszönhető, hogy két védőnői körzetet most megszüntettek. Évek óta 30 kisbaba látja meg koraszülöttként a napvilágot, 4 csecsemőt kívánt otthon tervezetten világra hozni az édesanyja, 7 kisbaba jött 24. hét előtt, 3 kisgyermeket veszítettünk el 0-6 év között és egy fiatalt halt meg közlekedési balesettben 7-18 év között – sorolt néhány statisztikai adatot.

Blázy Krisztina, a Humánszolgáltatási és Szociális Iroda vezetője és munkatársa Kanizsainé Kohári Krisztina röviden szóltak az iroda munkájáról, bemutatták új kollégáikat, Stéger Rebekát és Hatvani Zsoltot, és jelezték, hogy hamarosan sor kerül majd a szociális kerekasztal összehívására és a kerületi szociális koncepció felülvizsgálatára is.

A házigazdák nevében, Sárkány-Balogh Csilla, a Forrásház Gondozási Központ szakmai vezetője arról panaszkodott, hogy bár tíz esztendeje működik az intézmény, de még mindig nem tudja mindenki, hogy a Forrásház különböző helyiségeiben, emeletein és földszintjén a szociális és egészségügyi ellátás különböző kerületi egységei kapnak helyet. Így például a kerületi védőnők egy része, a Kispesti Egészségügyi Intézet három osztálya, a szociális foglalkoztatás, a KÉZMŰ Kft. 40 dolgozójának munkahelye, működik a népkonyha és a Forrásház alaptevékenysége, a közösségi és nappali ellátás. A szakmai vezető örömmel számolt be arról is, hogy egyre népszerűbb az intézmény, már van várólista a különböző ellátási formákra. Ez is mutatja, hogy lassan, de megtörtént az a szemléletváltás, amely nem szégyenként tekint az ilyen és hasonló intézményekre, hanem fontosnak tartja a prevenciót – hangsúlyozta.
Varga Attila, a lakhatásért is felelős alpolgármester elismeréssel szólt az ellátórendszer valamennyi egységének tevékenységéről. Külön beszélt arról a lehetőségről, hogy az önkormányzat által biztosított lakásba kerülhetnek azok a rászoruló kispestiek, akik a Családok Átmeneti Otthonában eltöltött idő alatt bizonyítják rátermettségüket az önálló életre. Sajnos ez a lakhatási program tavaly a járvány miatt megrekedt, de a kiemelt lakhatási krízisügyeket ebben az időszakban is igyekeztek kezelni, ám megfelelő állapotú ingatlan hiányában sajnos nem tudnak minden rászorulón segíteni – mondta az alpolgármester.