Jól működik a kerületi gyermekvédelmi jelzőrendszer

A törvényi kötelezettségnek eleget téve minden évben értékeli az önkormányzat a kerületi gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer működését. A Forrásházban megtartott eseményen ott voltak mindazok a szakemberek – iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnő, gyermekorvosok, szociális és gyermekjóléti intézmények, önkormányzat, kormányhivatal képviselői –, akik részt vállalnak a kerületi gyermekvédelmi munkában, napi tevékenységük összekapcsolódik az itt élő családokkal, gyermekekkel és fiatalokkal.
Vinczek György, a szociális ágazat munkáját is felügyelő alpolgármester bevezetőjében röviden elmondta, minden évben ilyenkor tavasszal szoktak összegyűlni a szakemberek, hogy értékeljék az elmúlt egy év munkáját és őszintén beszéljenek arról, milyen nehézségekkel találkoznak a különböző területen dolgozók. Ezek a megbeszélések minden formaságot nélkülöznek, mert az információk és a tapasztalatok cseréje a legfontosabb. Tavaly jelentős törvényi változások befolyásolták a helyi gyermekvédelem napi munkáját, hiszen október óta újra dolgoznak gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek a KLIK által fenntartott iskolákban, illetve az önkormányzati óvodákban. Az önkormányzatokra további terheket ró majd az állam által kigondolt lakáspolitika, amely a legszegényebb családok gondjain nem segít, így ők a helyben keresnek majd segítséget, megoldást gondjaikra.

Dr. Király Beatrix, a XIX. kerületi Kormányhivatal vezetője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a három osztállyal (hatósági, gyámügyi és kormányablak) működő kormányhivatalban januártól a jogi segítségnyújtást a családoknak a hatósági osztályon végzik, amelynek vezetője dr. Kosik Rita. Ezen kívül gyám- és igazságügyekben, áldozatsegítésben továbbra is, Bánfalviné Bartos Évát kell keresni. Az hivatalvezető tájékoztatása szerint egyre több a jogi segítségnyújtást kérő.

Az előadók sorában Friedrich Gábor, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum öt szakmai egységének egyikeként működő Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt években az iskolák, a védőnők és a rendőrség munkatársai voltak a legaktívabbak a jelzőrendszerben, de örvendetes, hogy az utóbbi időben a gyermekorvosi szolgálatban dolgozók is értékes információkat szolgáltatnak. Fridrich Gábor beszélt arról is, hogy tavaly október óta új tagokkal is bővült a jelzőrendszer, hiszen a KLIK által fenntartott iskolákban 4, míg az önkormányzati óvodákban egy szociális munkás foglalkozik gyermekvédelemmel, de az önkormányzat legutóbbi döntése alapján ez a létszám újabb négy fővel bővülhetne. Ennek azonban a szakember szerint az egyre inkább jelentkező szakemberhiány lesz az akadálya, hiszen a szociális ágazatban hónapok is eltelnek, míg betöltenek egy-egy álláshelyet.

A 3-18 éves gyerekeket akár másfél évig is gondozásban tartó Gyermekek Átmeneti Otthonát (GYÁO) vezető Tóthné Szebenyi Szilvia arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy 12 éve működik az intézmény, sokan nem ismerik őket. Napi munkájukban azt tapasztalják, hogy az alapvető funkciójuktól, azaz például válás, kórházi tartózkodás, családi nehézségek miatt átmeneti gondozásba kerülés helyett lakhatási nehézségek miatt kerülnek hozzájuk a gyerekek. Mivel alapelv, hogy gyerek nem maradhat az utcán, ezért ezek az egyszülős családokból érkező gyerekek nem biztos, hogy visszakerülhetnek a családhoz, hiszen ez a másfél év aligha elegendő, hogy a család biztonságosan megoldja lakhatási problémáit.

A Családok Átmeneti Otthonának (CSÁO) vezetője Nacsa Dániel örömmel mesélt arról, hogy kétlépcsős bővítéssel a korábbi három család (16 fő) befogadására alkalmas átmeneti otthon mára 7 család (36 fő) átmeneti gondozására alkalmas. Ezzel együtt az otthonvezető azt is megfogalmazta, hogy hiába teszi lehetővé az önkormányzat helyi rendelete (2004 óta pályázat nélkül juthatnának szociális bérlakáshoz), hogy az otthonból másfél év, esetleg még egy félév hosszabbítás után, tovább kéne mennie a családokban, mert kilépési lehetőség, önkormányzati lakás hiányában nincs. Sajnos azt is tapasztalják, hogy a családfenntartók hiába dolgoznak, nem tudnak lakhatást biztosítani a családnak, mert jelenleg olyanok az albérletárak Budapesten, hogy egy átlag lakbér meghaladja a család jövedelmét.

Jelenleg 208 családdal van együttműködési megállapodása, azaz rendszeres gondozást végeznek (fél éven keresztül havonta legalább három alkalommal) a családban, ahol 182 veszélyeztetett kiskorú él a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, és mintegy 410 családdal (668 fő) van rendszeres kapcsolata a családsegítőnek. Ezeknél a családoknál törekedni kell az együttműködésre, mert igénylik is a koncentrált támogatást, ehhez kérik majd az önkormányzat illetékes irodájának a segítségét is – tudtuk meg az egység szakmai vezetőjétől, Oláh Edittől.

Szerencsés helyzetben vannak a kispestiek, mert évek óta stabil létszámmal dolgozik a helyi védőnői szolgálat – mondta a vezető védőnő, Horváth Lajosné, aki arról is beszélt, hogy a védőnők feladatai (szűrővizsgálatok végzése, oktatási feladatok ellátása) bővültek az elmúlt években, hiszen míg korábban 4800 szűrővizsgálatot végeztek egy évben, ez tavaly 6200-ra emelkedett, és tavaly mintegy 34 család esetében fordultak gyermekvédelmi problémával a szakemberekhez. Sajnos a születések száma Kispesten folyamatosan csökken, míg 2017-ben 551 kisbaba született, addig 2018-ban már csak 456. A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban a vezető védőnő javaslatot tett arra, hogy az önkormányzat illetékesei segítsenek abban, hogy ezeket a vizsgálatokat méltó körülmények között végezhessék el, mert jelenleg a tanácsadó helyiségben zajlanak ezek, ami személyiségi jogokat is sérthet.

A fővárosban, de az országban is egyedülálló szolgáltatásokat kínáló Kispesti Forrásház Gondozási Központ szakmai vezetője Sárkány-Balogh Csilla arról beszélt, jó lenne, ha minél több kispesti venné igénybe az intézmény szolgáltatásait, kényszeríteni viszont senkit sem lehet arra, hogy járjon a Forrásházba, hiszen a részvétel önkéntes.

Varga Attila, a szociális bizottság elnöke a bizottság nevében megköszönte a jelzőrendszer valamennyi tagjának a munkáját, hiszen, mint hangsúlyozta, az ő tapasztalataik, véleményük alapján tudott a bizottság konkrét ügyekben, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit (idősek, fiatalok, gyerekek) érintő megalapozott döntéseket hozni. A bizottság munkájában komoly gondot és fejtörést okoz a lakhatással kapcsolatban jelentkező problémák orvoslása. Megfelelő számú és minőségű önkormányzati lakás hiányában a szakembereknek olyan nem állami forrásokat és segítőket, civil szervezeteket kell keresnie, amelyekkel közösen találnak majd megoldást az egyre égetőbb problémára. Ebben az esztendőben az önkormányzat vezetésével közösen erre is kísérletet tesznek majd – mondta Varga Attila.